Archívum
A III. kerület játékosaként került a válogatottba:
Ludwig Béla – (csatár) 1 alkalommal (1917)
Stark József – (hátvéd) 1 (1918)
Szabó Jenő – (csatár) 1 (1 gól) (1921)
Neuhaus János – (kapus) 2 (1922)
Kléber-Kompóti Gábor – (csatár) 22 (1922-1931)
Horváth II László – (csatár) 1 (1 gól) (1926)
Werner Ignác – (fedezet) 1 (1927)
Hönich Lajos – (csatár) 1 (1928)
Drössler Béla – (csatár) 2 (1930-1931)
Fenyvesi László – (csatár) 3 (1931-1934)
Bíró Sándor – (hátvéd) 53 (1932-1946) VB ezüstérmes
Győry II József – (hátvéd) 1 (1934)
Más egyesületből válogatottként került a III. kerülethez és itt is válogatott volt:
Fehér Ferenc – (kapus) 9 alkalommal (1922-1930)
Senkey I Imre – (hátvéd) 6 (1924-1928)
Sárvári II (Skvarek) György – (csatár) 2/2 (1927-1928)
Gallina Károly – (kapus) 3 (1927-1931)
Lutz II Lajos – (hátvéd) 4 (1927-1932)
A III. kerület neveltje, de máshol lett válogatott:
Biri János – (kapus) 5 alkalommal (1923-1928, Kispest-Budai 33)
Cseh II László – (csatár) 33/15 (1932-1939, Hungária)
Tamássy István – (csatár) 2 (1934, Újpest)
Fekete Jenő – (hátvéd) 3 (1936, Phőbus)
Börzsei János – (hátvéd) 23 (1948-56, MTK-Bástya) – az Aranycsapat tagja
Szimcsák István – (csatár) 6 (1955-61, VL-MTK)
Palotás Péter – (csatár) 24/18 (1950-56, Textiles-MTK) – az Aranycsapat tagja
Mészöly Kálmán – (hátvéd) 61 (1961-69, Vasas) – világválogatott
Dunai Lajos – (fedezet) 2 (1966, MTK)
Müller Sándor – (csatár) 17 (1970-1982, Vasas-Alicante-Antwerp)
Esterházy Márton – (csatár) 26/11 (1980-86, Honvéd, AEK Athén)
Garaba Imre – (hátvéd) 82/3 (1980-1991, Honvéd-Rennes)
MacBeth Sibaya – (középpályás) 49 (2001-től a dél-afrikai válogatott tagja)
Kleinheisler László – (középpályás) 2015-től
A III. kerületi TVE (Torna és Vívó Egylet) 1887. január 24-én alakult egy óbudai kisvendéglőben „24 mozgásra, sportolásra vágyó fiatalember” kezdeményezésére, első elnökének pedig dr. Stern József királyi tanácsost választották meg az akkori jelenlévők.
Magyarország negyedik legrégebben alapított sportklubja a Nagykanizsai Torna Egylet (NTE-1866), a Magyar Atlétikai Club (MAC-1875) és az Újpesti Torna Egylet (UTE-1885) után.
A névválasztás az akkori kor szellemében történt, az atlétikát, a kerékpársportot és pl. a labdarúgást a “torna” kifejezésben összefoglalva és a világ nagy részén kiemelt rangú, saját sportéletet képező “vívósportot” külön hangsúlyozva.
Az óbudai labdarúgás igazi kezdete a 1897. október 31-ére tehető, akkor alakult meg ugyanis a két legjelentősebb óbudai egyesület, a III. Kerületi TVE és az 1872-es alapítású Óbudai Torna Egylet tagjaival közösen alkotott Budai Football Csapat. Ez a “házasság” a III. Kerületi TVE futballcsapat 1899. április 30-i megalakulásával ért véget. Érdemes megjegyezni, hogy akár az 1897-es, akár az 1899-es dátumot tekintjük a III. kerületi futballhistória igazi kezdetének, időben alig maradtak el a legősibb magyar futballcsapat, az 1897. január 24-én alakult Budapesti Torna Club (BTC) labdarúgócsapatának megalakulása mögött. Sőt, a legtöbb egykori és mai neves és sikeres sportklubunk 1897/1899-ben még meg sem pillantotta a napvilágot.
Az UTE futball csapatát 1899. december 31-én vasárnap alapították. Az Újpestieknek, mivel az eddigi homokos edzőpálya mérkőzésre nem volt alkalmas, új pályát kellett keresniük, amire a Pamutgyár melletti füves földrészt vélték a legalkalmasabbnak. Itt játszották le az újpesti futball történetének első mérkőzését a III. kerületi TVE ellenében, ahol az újpestiek – meglepetésre – 1:1-es döntetlent értek el.
A TVE csapat először az Óbudai Torna Egylettel, majd a VAC-cal is egyesült, így született meg először a III. ker. TVAC, majd változott a neve újra TVE-re. A már akkor is kék- fehér színekben pompázó együttes, a III. Kerületi TVE a legmagasabb osztályban legnagyobb sikereit a huszas és harmincas években érte el.
A csapat egy alkalommal harmadik lett az Auguszta-serlegért vívott magyar bajnokságban (1914), majd többször is dobogó közelbe ért, azaz negyedik lett.
Időközben a csapat megnyerte a Magyar Kupát is, 1931-ben 4-1-re győzte le a fináléban a Ferencváros gárdáját (A győztes csapat névsora: Szulik – Werner, Bíró – Steiner, Lutz, Király – Fenyvesi – Borbély, Zilahi, Győri, Dömötör.
1937-ben aztán búcsúzni kényszerült az élvonaltól, s bár a kényszerszünet először átmenetinek tűnt, végül 59 évvel később sikerült csak a feljutás, 1996-ban.
A “Kerület” az azonnali búcsút követően 1998-ban a Tiszakécske elleni osztályozókon diadalmaskodva köszönt ismét vissza az NB I-ben, ahonnan 3/4-évvel később újból kiesett.
A mostani gyerekek szinte el sem hiszik, milyen hangulat volt a két összecsapáson, és a köztük lévő élvonalbeli meccseken. Az 1996-os „debütáláson” például 10 000 ember volt jelen a Győr elleni találkozón. Az átlagos nézőszám a Ferencváros után a legmagasabb volt, ezzel is bizonyítva, hogy Óbudán mennyire szeretik a futballt.
A csapat 1999-ben aztán újra kiesett, majd elkezdődött az egyesület vesszőfutása: 2000-ben gazdasági nehézségek miatt a csapat Csepelre költözött, majd 2002-ben teljesen megszűnt. Közben 2000-ben, immáron III. ker. TUE (Testnevelési és Utánpótlásnevelő Egyesület) néven újraalakult.
2012. áprilisától újra III. Kerületi TVE néven szerepel. A Magyar Bajnokság negyedik osztályában kezdte szereplését az együttes, amit veretlenül megnyert ugyanebben az évben. Azóta 2014-ben megnyerte a BLSZ I. osztályú bajnokságát és az NBIII-ban játssza mérkőzéseit napjainkig.
