Hajrá Kerület, első a becsület!

„Egy család, egy klub úgy működik jól, hogy nincs lezárva a kapu az utánpótlás és a felnőtt között” – évértékelő Bárány Attilával – 2. rész

Évértékelő Bárány Attilával. Az interjú második részében szó esik az utánpótlásról és a Budapest Bajnokságban bajnoki címet nyerő férfi csapatról.

Pár hete befejeződött a női vízilabda ob I. bajnoki szezonja, amely során csapatunk az előkelő 6. helyet szerezte meg. Az idény bővelkedett a csúcspontokban, elég, ha csak azt emeljük ki, hogy nem sok hiányzott ahhoz, hogy a soron következő szezonban a nemzetközi kupában is bemutatkozzon együttesünk. Ezen kívül az utánpótlás is sikeres idényt tudhat maga mögött, illetve a Budapest Bajnokságban induló férfi csapatunk is nagyszerű sikert ért el. A mögöttünk hagyott szezonról, illetve a közelgő új bajnoki évadról és természetesen az utánpótlással kapcsolatos feladatokról kérdeztük szakosztályunk vezetőjét, Bárány Attilát, akivel egyfajta évadértékelőt tartottunk. A cikket a hosszúsága miatt kér részre osztottuk, a második részben az utánpótlásról és a Budapest Bajnokságban bajnoki címet nyerő férfi csapatról is beszélgettünk.

Kitárgyaltuk az ob I-es csapatot, ám egy évértékelő nem évértékelő az utánpótlásban pallérozódó csapatok értékelése nélkül. Milyen szezont zárt a TVE vízilabda utánpótlása, mi az, amit vársz a következő idénytől és lesznek-e olyan játékosok, akiket megpróbálunk beépíteni majd az első csapatba?

– A legtöbbet a lány utánpótlásban léptünk előre. Nagyon speciális helyzetben vagyunk, voltunk, mert gyakorlatilag hamarabb volt női felnőttcsapat, mint utánpótlás, ez az egész szakosztály történetéből adódik. Pilny Gábor vette át az utánpótlást, nekiült százszázalékig a munkának. Célunk volt, hogy szakmailag lépjünk előre, és folyamatosan bővítsük a bázist, minél több sportolónk legyen. Abszolút elértük: amikor elkezdődött a szezon, akkor tulajdonképpen 5-6 olyan lány volt, akire tudtunk számítani, most jelenleg ott tartunk, hogy az évzárón voltak 18-an, 5-6 hiányzó mellett. Látják, milyen komoly szakmai munka folyik nálunk. Ez óriási előrelépés, és nyilván a létszám igenis fontos, hiszen nemcsak mi küzdünk a létszámhiánnyal, hanem mindenki.

Dénessel többször beszéltünk erről, és ő is abszolút híve a koncepciónak: egy család, egy klub úgy működik jól, hogy nincs lezárva a kapu az utánpótlás és a felnőtt között. Ha valaki fejlődik, igenis meghívást kaphat a felnőttekhez. Ez a folyamatosság nagyon fontos, mint ahogy az is, hogy az edzők összedolgozzanak egymással, és akár szakmailag, akár emberileg folyamatosan követve legyenek a játékosok.

Az elmúlt években a kecskeméti csapattal voltunk fiókcsapat-megállapodásban, pont azért, mert az alsóbb korosztályokban nem voltunk meg annyian, hogy két csapatot tudjunk önállóan indítani. Arról nem beszélve, hogy a kecskeméti női utánpótlásnak is segítettünk ezzel, összeért a közös történet. Nekünk kötelességünk volt ezt megoldani, de pont az volt a lényeg ebben a megállapodásban, hogy az ottani tehetségek se vesszenek el. Elvárásként fogalmaztuk meg, hogy önálló jogon is tudjunk indítani csapatokat, és ezt jövőre, a következő szezontól meg tudjuk tenni, tehát mind a három országos bajnokságban indítunk gyerek-, serdülő- és ificsapatot, ami ahhoz képest, ahol jártunk egy évvel ezelőtt, hatalmas szintugrás.

Nagyon nagy hálával tartozunk a kecskeméti klubnak, hogy ezt az együttműködést, ezt a megállapodást megkötöttük, bízom benne, hogy ők is így gondolják. A kapcsolat megmarad a jövőben is, tehát, szívesen látjuk a tehetségeket, gyakorlatilag ez a kapcsolat a következő szezonban is élni fog. Mostantól Illés Heni fog foglalkozni a gyerek lánycsapattal is, Gáborral együtt lesznek a felelősök, és az ő munkájuk a garancia és a biztosíték arra, hogy ami elkezdődött már a korábbi évek során, az folyamatos lesz.

A fiúknál is sikerült előre lépnünk, hiszen három évvel ezelőtt még egy országos gárdánk sem volt, és a dunántúli bajnokságban indítottunk csapatot. Ebből jutottunk el oda, hogy már a második évben indítunk mind a három korosztályban együttest, és azt gondolom, kifejezetten jó eredményekkel zárunk, a középmezőnyében vagyunk. Nagyon sok fiatal tehetség van, az edzők pedig nagyon jó munkát végeznek. Idén a serdülő- és ificsapat edzője is Császár György volt, Fekete Dávid kapta meg a gyerekcsapatot, jövőre is ugyanígy lesz a felosztás. Fontos, hogy az úszásoktatás terén is kiváló stáb állt össze, Németh Áron és Tóth Ádám biztosítja azt, hogy aki lejön az uszodába, megtanuljon úszni, és nyilván mi pedig azon dolgozunk, hogy ne csak megtanuljanak úszni, hanem itt ragadjanak. A vízilabda előkészítővel foglalkozik Ráski Lilla, aki ugye a felnőttcsapatunknak is a meghatározó tagja, de emellett komoly munkát végzett az utánpótlásban. Örülök, hogy Illés Heni is sokkal több feladatot tud vállalni, mint ahogy annak is nagyon örülök, hogy igenis ki kell „matekolni”, hogyan fogjuk tudni beosztani a pályákat. Nagyon a határán vagyunk annak, hogy kinőttük az uszodát, és a célt, hogy saját sportolóinkkal töltsük meg a medencéket, már most maximálisan elértük.

Nem esett még szó a Budapest Bajnokságban szereplő férficsapatról. Korábbi profi játékosok, illetve a TVE utánpótlásából itt maradt játékosok alkotják ezt a csapatot, amely idén nagyon komoly eredményt ért el, hiszen megnyerte a bajnokságot, ráadásul nem akárki, hanem a Ferencváros ellen. Miért lett életre hívva ez a csapat és mik a tervek?

– A tavalyi évben indítottunk először a felnőttbajnokságban csapatot. Két verzió volt: vagy OB II, vagy Budapest Bajnokság. Mivel nagyon gyorsan lépkedünk a fiú utánpótlásban is, a játékosainknak hosszú távú folytatási lehetőséget szeretnénk adni: azok, akik esetleg ifi után nem tudnak elmenni más csapatba, ne hagyják abba. Ennek az útnak még az elején vagyunk. Tavaly harmadikok lettünk, akkor nem sikerült döntőbe jutni, idén viszont sikerült megnyerni a bajnokságot, ami egyébként szerintem komoly fegyvertény. Az első négy-öt csapat olyan játékosokból áll, akik korábban is aktív tagjai voltak a vízilabdának, akár korábbi válogatottak.

Idén is sok fiatal játszott már a csapatban, a következő évben még többen fognak tudni. Nagyok a különbségek, vannak 40 fölötti játékosok, akik korábbi komoly múlttal rendelkeznek, és jönnek fel a 15-16-17 éves játékosok. Az, hogy akár egymás ellen is játszanak, fejleszti őket – az idősebbeket is, hiszen olyan fiatalokkal tudunk együtt vízilabdázni, akik lendületesek, gyorsak, lelkesek.

Mit jelent a bajnoki cím számodra, aki BL-győztes és sokszoros magyar bajnok?

– Személy szerint óriási dolognak tartom, mert tudom, hogy milyen munka volt benne. A csapat nagy részét gyerekkori barátaimnak mondhatom, közel 30 éve együtt vízilabdázunk, és nagyon-nagyon jó érzés, hogy a fiataloknak pozitív példát adunk. Ezt a sportágat edzés nélkül, szervezettség nélkül nem nagyon lehet sikeresen csinálni. Amiért mi elkezdtük ezt az egészet, az visszaigazolódott.

Biztosan nem lesz kevesebb a munka a következő szezonban. Ha jövő nyáron leülünk beszélgetni, visszatekintve mivel lennél elégedett?

– Nyilván általános válasz, hogy minden szinten stabilizálódjunk és előre tudjunk lépni. A női felnőttcsapat szintjén alapvetően nem szeretek esélyekről beszélni, főleg az ellenfelek keretváltozásai miatt, de ha mindenki előre tudna lépni, boldog lennék.

Elégedett lennék, hogyha ez az edzői stáb, ami van, ugyanolyan körülmények között ugyanolyan barátságos hangulatban és hatalmas odaadással tudna dolgozni, mint ahogy most. Ez teszi különlegessé ezt a szakosztályt.

A legkomolyabb feladatunk az, hogy a folyamatosságot biztosítani tudjuk és mindenkit megbecsüljünk: akiket behozunk ide, tartsuk itt, és tudjunk olyan jövőképet mutatni számukra, hogy igenis van értelme ezt csinálni, és érezzék, lássák, hogy meg fog térülni a munkájuk minden szempontból. Ha infrastrukturális szinten is előre tudnánk lépni, akkor a határ a csillagos ég lenne. Egyre több gyerek van, nem szeretnénk, ha a mennyiség a minőség rovására menne. Jelen pillanatban logisztikával szépen meg tudjuk oldani a dolgokat, remélem, ez így marad. Ha a szülők is azt tudják mondani, hogy jó helyen van a gyerek, és látják, hova lehet eljutni, akkor igenis fejlődtünk. Mindenre igyekszünk megoldást találni. Az lenne jó – és azt gondolom, a visszajelzések alapján megfelelő úton vagyunk –, hogyha erősödne a tudat: a III. Kerületi TVE tényezőnek számít a magyar vízilabdában. Mindenki ismeri már ezt a nevet, és azon dolgozunk, hogy még erőteljesen itt legyünk, és tudjuk támogatni a magyar vízilabda sikereit.

További bejegyzések