Hivatalosan július 1-jén vette át női vízilabdacsapatunk irányítását Stieber Mercedes. Vezetőedzőnk az elmúlt hetekben megismerte játékosait, kialakította szakmai stábját, és elkezdte felépíteni azt a szemléletet, amelyre a következő idényben támaszkodni szeretne. Beilleszkedésről, a hosszú felkészülés nehézségeiről, a fiatal keretről, a bajnoki erőviszonyokról és a célokról beszélgettünk vele.

Hivatalosan július 1-jétől dolgozol a klubnál, azóta pedig már eltelt néhány hét. Milyen érzés úgy megérkezni a Kerülethez, hogy ezúttal már nem ellenfélként, hanem a klub tagjaként jössz ide?

– Úgy érzem, teljesen befogadtak, és én is nagyon jól érzem magam. Nyugodt körülmények vannak, számomra pedig ez a legfontosabb: hagyjanak dolgozni a lányokkal. Az ismerkedésen már túl vagyunk, most már együtt dolgozunk. Úgy gondolom, elfogadták a gondolatmenetemet, és beleálltak a kemény munkába. Furcsa volt hallani, hogy mindenki arról beszél, mennyien járnak edzésre, mert számomra ez teljesen természetes. Egy sportolónak ez a dolga: ha vállalta, hogy felkészül az idényre, akkor edzésre jár. Ugyanakkor örülök, ha ebben is sikerült szemléletváltást elérnem.

A női bajnokság sajátossága, hogy rendkívül hosszú a mérkőzések nélküli időszak. Hogyan lehet fenntartani a játékosok motivációját egy ilyen hosszú felkészülés alatt?

– Nehéz, nem egyszerű feladat. Edzőként sem könnyű fenntartani a motivációt, amikor egy olyan idényre kell felkészíteni a lányokat, amelyben összességében két-két és fél, talán három hónapot játszunk, közben pedig kilenc hónapon keresztül kell edzeni. Ez edzőként és játékosként is komoly kihívás. Szerintem elsősorban a megfelelő kommunikáció segíthet abban, hogy mindenki motivált maradjon azokban az időszakokban is, amikor éppen nincsenek tétmérkőzések.

Az előző idényhez képest apró változás, hogy némileg bővült a szakmai stáb. Kovalik Gergő a gyermek lány csapat vezetőedzői feladatainak ellátása mellett segédedzőként, Szabó Árpád pedig erőnléti edzőként támogatja a munkádat. Hogyan oszlanak meg közöttetek a feladatok?

– Amikor leültünk Kisteleki Dórival beszélni, elmondtam neki, hogy stábbal szeretnék dolgozni, nem egyedül. Ez egy rendkívül összetett munka, és ha a jelenben, valamint hosszabb távon is jól szeretnénk végezni, akkor olyan szakmai stábot kell kialakítanunk, amelynek tagjaiban maximálisan megbízom. Olyan embereket kerestünk, akiknek meg tudom adni ezt a bizalmat. Dórival a döntések jelentős részét közösen hozzuk meg, ugyanakkor a csapat körüli szakmai kérdésekben természetesen én mondom ki a végső szót, hiszen a felelősség az enyém.

Ezért választottuk Szabó Árpit erőnléti edzőnek. Erőnléti edzőként dolgozik, emellett gyógytornász is, a két területet pedig nagyon jól ötvözi. Tetszik, ahogyan a lányokkal dolgozik, és a játékosoktól is pozitív visszajelzéseket kapunk róla. Remélem, a következő idényben is velünk marad – és persze azt is, hogy én is maradok.

Gergő tulajdonképpen a jobb kezem. Korábban a Ferencvárosnál dolgozott, aktív játékosként pedig kapus volt, ezért az elsődleges feladata a kapusok felkészítése. Emellett külön lábmunkaedzéseket is tart a lányoknak, és minden más területen is bevonom a munkába. Mindent megbeszélünk, mindig elmondja a véleményét, én pedig szívesen meghallgatom. Fiatal, ambiciózus és rendkívül segítőkész szakember, úgy érzem, benne is megtaláltam azt az embert, akit kerestem.

A keret is átalakult az előző idényhez képest, több rutinos játékos, köztük Gyöngyössy Anikó vagy páldául Rajna Enikő is távozott. Miben lesz más a mostani csapat, és milyenek az első benyomásaid az új érkezőkről?

– Fiatal, dinamikus csapatunk lesz, amelynek még össze kell érnie. Olyan játékosok is főszerephez jutnak, akiknek korábban kisebb szerepük volt. Lehet, hogy az előző idényben összesen három percet játszottak egy mérkőzésen, most viszont minden negyedben be kell menniük, végig kell hajtaniuk és meg kell oldaniuk a rájuk bízott feladatokat. Ehhez még hozzá kell szokniuk.

Sokan jelentkeztek hozzánk, aminek nagyon örültünk. Nem mindenkivel sikerült megegyeznünk, illetve volt, aki végül nem szeretett volna itt maradni, de szerintem egy olyan csapat alakult ki, amely a jövőre nézve komoly ambíciókkal rendelkezhet. A célunk, hogy ott legyünk a legjobb hat között, de én szeretek nagyot álmodni. Remélem, a csapat is megtanulja, hogy merjen nagyot álmodni, mert ennél komolyabb céljaink is vannak a bajnokságban. Nem lesz egyszerű, de kőkemény csapatmunkával elérhetjük őket.

Milyen benyomásokat szereztél az edzéseken és az edzőmérkőzéseken? Miben szeretnéd, hogy más legyen ez a csapat, mint az előző idényekben?

– A csapatépítés még folyamatban van, és szerintem ez hosszú munka. Egy csapatot nem lehet egyik hónapról a másikra összerakni, mert akkor mindenki nagyon ügyes lenne. Idő kell ahhoz, hogy a játékosok összeérjenek, és mindenkivel kialakuljon a megfelelő összhang. Emiatt az edzőmérkőzéseken még nagyon hullámzó a teljesítményünk, de abban az állapotban, amelyben jelenleg van a társaság, ez teljesen normális.

Szeretném, ha megtanulnának jobban koncentrálni. Azt vettem észre, hogy időnként hiányzik a megfelelő élesség, és vannak kétperces kihagyásaink, amikor mintha nem is tudnánk, hogy vízilabdázunk vagy éppen brűgölünk. Egy mérkőzésen beleférhet egy rövidebb megingás, mert ez minden csapatnál előfordul, a válogatottaktól kezdve a legjobb klubcsapatokig, több azonban nem lehet, mert ezeken a periódusokon egy fontos mérkőzés is elúszhat.

A lányok nagyon fogékonyak a munkára. Amit a felkészülés alatt kértem tőlük, az egyáltalán nem volt kevés, ők mégis mindenbe kőkeményen beleálltak. Próbálják befogadni az új elképzeléseket és módszereket. Nem egyszerű elengedni azt, amit valaki hosszú ideig játszott, és amiről korábban azt gondolta, hogy jó. Az elődöm mást képviselt, ezért a mostani változáshoz nekik és persze nekem is alkalmazkodnom kell.

Nekem például türelmesebbnek kell lennem velük. Sokszor azért vagyok türelmetlen, mert a tökéletességre törekszem, és amikor ezt nem látom, könnyebben elveszítem a türelmemet. Ezt megbeszéltük a csapattal, és megígértem, hogy türelmesebb leszek. Nekik pedig elsősorban fejben kell sokat fejlődniük. Nem feltétlenül fizikális problémáink vannak, inkább az egészséges önbizalom hiányzik.

Nem azt várom tőlük, hogy úgy menjenek be a vízbe azzal a felkiáltással, hogy mi most mindenkit legyőzünk. Azt szeretném, hogy minden ellenféllel szemben legyen meg bennük az egészséges önbizalom. Menjünk oda úgy, hogy jó mérkőzést akarunk játszani, és mutassa meg az ellenfél, hogy valóban jobb nálunk. Ha megmutatja, megtapsoljuk és gratulálunk neki. Ha viszont azért kapunk ki, mert kis bárányokként érkezünk, és már előre nem merünk hozzájuk érni, mert erősebbnek gondoljuk őket, az nem az én arculatom.

Fentebb beszéltünk arról, hogy sok az új érkező, illetve van olyan játékos is a csapatban, aki a korábbiakban nem biztos, hogy sok lehetőséget kapott. Hogy látod, van olyan játékos, akitől az eddig látottak alapján különösen nagy előrelépést vagy kiugró teljesítményt várhatsz?

– Nem szeretek senkit kiemelni, mert egy csapatban mindenki ugyanolyan fontos. Teljesen mindegy, hogy valaki egy percet vagy négy negyedet játszik, mindenkinek megvan a maga szerepe. Mindenkitől kiugró teljesítményt várok, de elsősorban önmagához képest. Azt szeretném, hogy amit az előző idényben nyújtott, ahhoz képest most százötven százalékot adjon. Lehet tapasztalt vagy fiatal játékos, ez teljesen mindegy. Mindenkinek meg kell találnia magában azt a motivációt és belső összhangot, amely erre sarkallja.

Hogyan látod az OB I erőviszonyait? Több csapat kerete is jelentősen változott a nyáron: a Fradi mondjuk továbbra is bombaerős, vagy talán még erősebb lett, de a Dunaújváros is erősített például.

– Minden csapat jó, nincs olyan együttes a bajnokságban, amelyet ne tartanék annak. Ott van az első három csapat, a Ferencváros, a BVSC és a Dunaújváros, amely az Egerből érkező játékosokkal tovább erősödött. Szerintem ők valamelyest kiemelkednek a mezőnyből, a többiek között viszont bármi megtörténhet.

Sok esetben azt sem tudjuk pontosan, melyik csapat kit igazolt, de ez nem is különösebben érdekel. Úgy gondolom, minden együttesnek elsősorban saját magára kell összpontosítania. Én is a saját felkészülésünket és játékunkat nézem, a hibát pedig először mindig magunkban keressük.

Amikor a lányok az edzőmérkőzéseken elkezdenek a játékvezetéssel foglalkozni, vagy amikor Gergő vezeti a meccset, és megkérdezik tőle, miért „nyelte le a sípját”, mindig elmondom nekik: először azt nézzük meg, miért nem tudtuk pontosan odaadni a labdát, vagy miért passzoltunk fél pillanattal később, mint kellett volna. Utána megnézhetjük, mit hibázott a játékvezető.

Ha valaki mérkőzés közben a bíróval foglalkozik, az rengeteg energiát elvesz tőle. Lehet, hogy éppen ez az energia hiányzik majd az utolsó negyedben, amikor szoros az állás, nála van a labda, és be kellene lőnie a győztes gólt. A játékvezetőkkel való kommunikáció az én és Gergő feladata. Mi majd beszélünk velük a kispadnál, ha valami olyat látunk, ami szerintünk nem megfelelő. A játékosoknak azzal kell foglalkozniuk, hogy a saját feladatukat a lehető legjobban megoldják a vízben.

Milyen célokkal vágtok neki az idénynek, és mivel lennél elégedett a szezon végén?

– Kezdem a végével. Akkor lennék igazán elégedett, ha az idény végére egy olyan csapat állna össze, amely egyetlen mérkőzésen, egyetlen pillanatban sem adja fel. Teljesen mindegy, hogy az eredményjelző 15–2-t mutat az ellenfél javára, vagy 8–2-t a miénkre, ugyanúgy megyünk előre, ugyanúgy végezzük a feladatunkat, ugyanazzal az alázattal és ambícióval.

Azt szeretném, hogy mindenki úgy jöjjön ki az utolsó mérkőzés után a medencéből: mindent megtettem, és rengeteget fejlődtem. Ha számszerű célokról beszélünk, természetesen szeretnénk az első hat között végezni. Azt azonban nem szeretem kijelenteni, hogy biztosan ott leszünk, mert ennek rengeteg összetevője van. Lehet, hogy a sorsdöntő mérkőzésen az ellenfél jobban koncentrál, vagy éppen nagyobb szerencséje lesz. A tudás mellett a szerencsefaktor és sok más körülmény is számít.

Én szeretek nagyot álmodni. A Kerület az elmúlt években szép eredményeket ért el, ezeket mindenképpen szeretnénk továbbvinni, és ha lehet, még javítani is rajtuk.

Stieber Mercedes együttese szeptember 5-én, szombaton kezdi meg bajnoki szereplését, elsőként a Dunaújváros ellen, hazai közönség előtt.